Tinnye község

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Pilisvörösvári kistérség
Lakosság: 1382 fő
Terület: 16.1 km²
Népsűrűség: 85,84 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 26

Fekvése

A Pilis-hegység, a Budai-hegység és a Gerecse között, a Körtvélyes (Békás) patak völgyében, Budapesttől 35 km-re található.

Története

Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglaláskori, Árpádkori és török időkből származó leleteket találtak.

Első okleveles említése: 1274-ben, ekkor Tinnyei Miklós birtoka.

A tatárdúlás után a település DK-i részén lévő hegycsúcson az Aynard lovagok vára állot,rövid ideig.

A Páskom nevű részen földvár-maradványok találhatók, valószínűleg az Árpádkorból.

1300 után a község egy ideig lakatlan, majd 1346-ban Iwandorf János és Zudor Péter birtoka.

1319 előtt – az akkor lakatlan területet – a király Hontpázmány nb. Kázmérnak és Andrásnak adta.

1319 után Moys nándor Tinnyét Vendel és fia budai várnagyoknak zálogosította el.

1361-ben Magyar Pál nejének Margitnak tulajdona,templomát a régi írások már ekkor említik.

1369-ben az óbudai apácák birtoka.

1541-ben a törökök kezére került, település a török idők alatt sem néptelenedett el, lakott hely maradt, s az apácák is fenntartották itteni tulajdonjogukat, de mellettük birtokosa volt a településnek a Hagymássy, majd az Eölbey család is.

1715-ben Tinnyén 23 adózott porta van, a lakosság létszáma azonban folyamatosan emelkedett.

1825-ben már 1364 lakost számláltak a településen.

1843 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. Házát, mely egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli. A hagyomány szerint a községből kivezető út szederfasorait is ő ültette.

A Piliscsaba felé vezető műút mentén Török-várnak nevezett, ismeretlen eredetű földhányás található, alatta Török-kútnak nevezett, jóvízű forrás, távolabb pedig a Garancsi tó látható.

Nevezetességei

Római katolikus templom műemlék. 1797-ben épült,későbarokk stílusban, homlokzattoronnyal. Tornyát ívelt sisak fedi. Főoltárán Szent Annát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható; védett kegykép.

Református temploma románkori, műemlék épület. Mai formáját többszöri átépítés után nyerte el. 2000-ben újították fel.

A Piliscsaba felé vezető út mellett található a Garancsi tó, mely természetvédelmi terület. Környéke és a horgásztó kedvelt kirándulóhely. Itt forgatták az Üvegtigris című filmet.

Következő községek

További községek